Nagy öröm érte a házam táját. A korábban emlegetett internetes verseny döntőjébe kerültem.
Csütörtök 10 óráig most megy a körömrágás, hiszen a netes szavazók döntenek a győztesről. A középmezőnyben vagyok most, de bármi megtörténhet. Főleg, ha addig nem nyír ki valamelyik ismerősöm a szavazatot kérő üzentek, postok, és blogbejegyzések miatt

Ha van egy kis időd, és tudsz nyomni nekem egy szavazatot, tedd meg lécci!
Itt található a szavazás menete: http://www.bkg.hu/007nokia.html

Nagyon tetszik a mediterrán országok életvitele a sziesztával, meg az esti összeülésekkel együtt, de néha kell ez az ősz. Nyugodtan el tudok itthon bíbelődni dolgokkal, amire nyáron nem biztos, hogy akadna idő. A télből viszont köszönöm, most sem kérek

Tegnap beneveztem egy érdekes versenyre. Szakmába vág, nem lehetett kihagyni. Ha érdekel, és van kedved szavazni rám, mellette nyerni egy Nokia mobilt, klikkelj erre a címre: http://www.bkg.hu/007nokia.html

Pénteken elkezdődött a készülődés a bevetésre, hogy minden rendben legyen. Elhoztuk a Hélium palackot, széthordtuk a plakát utánpótlásokat, mert sok helyen annyira megtetszett a kreatív a vendégeknek, hogy magukkal vitték, igaz kicsit megtépett állapotában.

Szombaton összekészítettük a pakkot, kinyomtattuk a Füles mackó szövegét, és indulásra készen, kinyitottuk a Hélium palackot a végső ellenőrzés céljából. Akkor meglepődtünk, mert nagyon finoman nyitva volt a palack, és szépen lassan kiengedett magából némi Héliumot. Talán 3-4 helyre elegendő Héliummal indultunk útnak.

A kevés Hélium miatt sajnos csak két darab lufit vittünk minden helyre, a szokásos három helyett. A kommandó első állomása a Casablanca kávézó volt, ahol egy nagyon lelkes és jó hangú fiúcsapat fogadott minket. Balázs segített a dallam megtalálásában, és az ének után a nyertes a Mojito Mix mellé Beától még egy puszit is kikövetelt magának. Folytattuk utunkat és a Blues Caféban is fiút énekeltettünk meg. Vicces volt ahogyan olvasta a papírról a szöveget és közben teljesen mást énekelt, de az ajándék és a puszi neki is járt. Laci és a videós srác, gyorsan végeztek és már jó előre lementek a Number One pub-ba, hogy mire a kommandó oda ér, a fotókat és a vágóképeket elkészítsék. Itt is srácok mutatták meg, hogy ismerik a Füles Mackót. Majd felmentünk a Zacc kávézóba, de előtte megvártuk míg Balázs egy sajtburgerből nyer némi energiát. Itt egy lány volt a bátor jelentkező, és saját magán is jót mulatott. Az Afrika kávézóban új élménnyel gazdagodott a vállalkozó szellemű srác a Héliumnak köszönhetően. Az Icon kávézóban egy csapat a születésnapos fiút lepte meg a kommandóval. Az ünnepelt nehezen akart lufinak állni, de végül sikerült megénekeltetni. Az ajándékok mellé megkapta a jutalomtündérektől a Bacardi Mojito Mix-et is. Sörpatikába éppen csak beléptünk, rögtön lecsapott ránk egy fiatalokból álló csapat, és az esti bulihoz nagyon jól jött nekik az ajándék ital, amit a nem túl szép de annál lelkesebb éneklésért kaptak. Colibri bár volt az est utolsó helyszíne, ahol már úgy kellett a palackban összerázni a Héliumot, hogy jusson még két léggömbre való, de sikerült. Egy női énekkel búcsúzott szombaton a kommandó a Clubb 88 hallgatóitól. Az énekléseket a letöltések menüben találjátok, a fényképek a fotó rovatban vannak, a videót pedig a szegedindex oldalán fogjátok találni, hamarosan.

Október 24-én újra lecsap a kommandó a szegedi éjszakára 2009-ben utoljára, és akkor arra leszünk kíváncsiak, hogy Süsü a sárkány főcímdalát mennyien tudják!

Nem fogok hosszú bejegyzéseket írni, csak mindig néhány mondatot arról, hogy mi történik, vagy történt a Rádió 88 életében.

Tegnap újra premier előtti vetítést szerveztünk. Az Up! - Fel! című családi animációs ameriaki filmet ismét telt ház előtt vetítettük.

A néző téren helyet foglaltak a Nyerő válasz játékunk januári nyertesei, néhán yüzleti partnerünk, a telefonos játékok nyertesei, és a Rádió 88 néhány munkatársa.

A nézők beengedésénél segített a kereskedelmi részleg, és néhány műsorvezető. Ott volt Vizi Reni, Rácz Kata, Rasztik Milán, Kisházi Sanyi, Kis Balázs. Én találkoztam még Patival és Nacsa Norbival is, és a film kezdete után befutottak még Várnai Adriék is.

Volt aki visszajelzés nélkül érkezett így rá nem számítottunk, de megvárta a film kezdetét és mivel volt még 4 szabad hely, így beengedtük a moziba. Sajnos az a 4 fő akik nem értek a moziba filmkezdésre, csak fél órával később már nem tudták megnézni a filmet teltház miatt.

Nagy taps fogadta a vetítés előtti bejelentést, hogy a szeptemberi rádióhallgatottsági felmérések eredményei azt mutatják, hogy a két helyi rádió között immár 3-szoros a különbség.

Továbbra is piacvezető a Rádió 88, második a Sláger rádió, és harmadik a másik helyi kereskedelmi rádió. A részleteket hamarosan olvashatjátok az aktuális menüben.

Következő premier előtti vetítésünk október 28-án lesz!

A következő beszámoló - terveim szerint - a szombati Hélium kommandóról fog szolni, de a kedd esti Robbie Williams koncertet is várom már, ahogyan a csütörtöki Club 88 partit a Sing-Singben!!

Szuper volt a SZIN, bár a vége kicsit tragikomikusra sikerült, a korai zárás, és egy rosszkor jött rovarcsípés miatt. Vicces volt vasárnap meló után szinte utolsóként lebontani a kis sátramat, ami több kaland mellett még a Délmagyar címlapján is szerepelt (a narancssárga). Most pedig Tihany felé indulok, hiszen ősszel is gyönyörű a Balcsi, és talán ilyenkor már a visszhang is üzemel, hogy nincsenek annyian

A végére most egy érdekes akusztikai élmény: bekerültem az 52 jelölt közé a Teasztár.hu karaoke versenyében. Most majd egy bírálóbizottság választja ki azt az öt produkciót, akiknek előadói vasárnap, a Magyar Dal Napján felléphetnek a hazai zenészek előtt, saját énekükkel, a Hungexpo színpadán. Kíváncsi leszek az eredményre, ez lenne a versenyproduktum, ami magyar (hiszen magyar dal), a rádióról szól (hiszen rádióban dolgozom)… áhh! Inkább hallgasd meg!

A kulináris élvezetek mellett sok más pillanatot emelhetnék ki az eddig eltelt pár napból. Csak címszavakban - talán időrendben: Dunaújvárosi kitekintő, Balatonra későn megérkezős, csavargás Keszthelyen, fejedelmi ebéd Tihanyban, vásárolgatás Füreden, hegyre felkocogás, macskaetetés, pókkiköltöztetés, valakivel sokat telefonálás :), saturday night fever a siófoki sétányon, döglés az Aranyparton, főzésre készülés napok óta, foltosan leégés, reggelente korán ébredés, hazamenni nem akarás…

És még egy kép, ez alkalommal Tihanyból, további fotók a PDA-mban megtekinthetők, előzetes bejelentkezés alapján!

Rájöttem, hogy nagy ostobaság azon vitázni, hogy melyik borvidékről származik az igazán jó bor. Az egyik legerősebb tunkolást egy badacsonyi borászatnál éltem át, akiknek szemet szúrt a 3 puttonyos Tokaji Aszú a kezemben. Frissítő száraz fehérük valóban jól sikerült, de ettől még nem fogok azonnal szemléletet váltani. És hogy mi a kedvenc számomra? Valójában két véglet: a száraz, testes, legalább 3 éves vörös, és a mámorosan andalító, jól megérlelt tokaji aszú borok.

Sajnos nem értékeltem minden kóstolást. És akadt olyan bor is, amelynél komoly kétségeim voltak szőlészeti mivoltát illetően. De ez konkrétan 1 dl-nél merült fel, a 100 pincészet, kiváló kínálata mellett. Teret adva szubjektumnak:

nagy felfedezett: Villány, Szende Gábor, Cabernet Sauvignon 2006
nagy csalódás: Villány, Lelovits Tamás, Rosé 2008
örök kedvenc: Mád, Royal Tokaji, Sárgamuskotály 2005

Immáron ki tudja mióta Lakatos Zoli gondoskodik a gólyafészek megfelelő állapotáról. Ki tudja, motorosként, vagy hajmesterként szelídebb-e Zoli, mindenesetre hajvágó gépe ezen a héten sem volt tétlen.

Lássa meg a nagyvilág, és az utókor azon része, ki eredeti valójában már nem láthatja a remeket, új mintázattal bővült a tarkó nevezetű műveleti terület.

Köszi szépen!

Biztos, hogy nem vagyok\leszek csúcstartó ezzel a teljesítménnyel, de jelentem 2009. április 29-én délelőtt 9 órától 2009. május 1 reggel 5 óráig non-stop virrasztást tartottam. “Ilyenek ezek a mai fiatalok…” mondhatnák a felmenőim, de hát nincs mit tenni, ha az ember az utolsó pillanatkora tartogatja teendőit, ami az én esetemben a szakdolgozatom volt és persze, hamár sikerült befejezni időre akkor ezt méltán meg is kell ünnepelni. Nem is tudom mi lenne velem az utolsó pillanatok nélkül!

Így történt, hogy majdnem 2 napos folyamatos ébrenléttel töltöttem ezt a “rövid” időt. Ami néha soknak is tűnt, de miután átestem a holtponton már észre se vettem, hogy ennyi el is telt.  De a lényeg, hogy a szakdolgozat a helyén van, a buli majdhogynem fergeteges volt… és már szinte ki is pihentem magam és készülök egy újabb kihívás teljesítésére!

Hogy miről szól a dolgozatom majd később részletezem, babonából egyenlőre maradjon titok!