Elsősorban az Állami Számvevőszéket hibáztatja Lázár János, amiért elbukott a vasútállomások plázásítása, ami a szegedi Nagyállomást is érintette volna. A Szegeder azt írta, egy hete ismerte el az építési és közlekedési miniszter a projekt kudarcát, amit párton belüli ellenállással magyaráz. Az ellenőrző szerv most a Világgazdaság megkeresésére közölte, hogy a dokumentumok tanúsága szerint nem készültek el a szükséges előzetes hatástanulmányok, költségszámítások és értékbecslések. Emellett nem határozták meg egyértelműen az elvégzendő felújítások és fejlesztések körét sem. Lázár János eredeti elképzelése szerint hét kiemelt hazai vasútállomásnál, köztük a szegedi Nagyállomásnál a nyertes pályázók 99 évre kötöttek volna üzemeltetési együttműködést az állammal. Ezért cserébe vállalták volna, hogy magántőkéből felújítják az infrastruktúrát.